2010

Járulékalapot képző jövedelem

A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ, és főszabály szerint ennek alapulvételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni az egyéni és társas vállalkozóknak. Ezért, a tevékenység piaci értéke, mint új fogalom jelenik meg a Tbj. törvényben. Továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, mely szerint ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató, vagy az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a havi adó-és járulékbevallásban bejelentett tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér után fizeti meg.

Változik az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel esetén a járulék alap fogalma. 2010. január 1-jétől az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után kell a járulékokat megfizetni.

Az ellátások fedezete

Folytatódik a foglalkoztatói közterhek mérséklése (az első lépés a 2009. július 1-jétől életbe lépő új járulékmértékek bevezetése volt). A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék, mint önálló járulék megszűnik és beépül az egészségbiztosítási járulékba. Így a foglalkoztatók és a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék elnevezése egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra módosul.

A társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalékra módosul, melyből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 3 százalék lesz. A 3 százalék egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

Nem jelent tehernövekedést, hogy a magánszemélynek a 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék és a 1,5 % munkavállalói járulék helyett jövőre 7,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. Ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.

Egészségügyi hozzájárulás

Az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 11 százalékról 27 százalékra emelkedik, ugyanakkor megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Az új rendelkezések értelmében 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az egyéni, illetve a társas vállalkozóknak, a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után.

Nem kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetni a kifizetőnek és a bérbeadó természetes személynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó az e tevékenységből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazza.

2009

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának 2009. július 1-jétől hatályos módosítása szerint

a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,

b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék."

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők:

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítási kötelezettségének elbírálásával kapcsolatban a Tbj. 9. §-a a következő rendelkezést tartalmazza:

"9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani."

Ez a rendelkezés kizárólag a biztosítási kötelezettség elbírálásánál alkalmazható, vagyis annak eldöntése érdekében, hogy a jövedelem után járulékot, vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Ennek megfelelően, ha pl. egy hónapon belül ugyanaz a foglalkoztató 5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel, megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, a járulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyik esetben 26 százalék a társadalombiztosítási járulék mértéke.

START-kártyákkal foglalkoztatottak:

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. §-ának módosulása következtében a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákkal foglalkoztatottak utáni járulékmértékek is csökkentek.

Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggel és START-kártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 200 000 forint, a minimálbér kétszerese (143 000 forint) után a foglalkoztató a 10, illetve 20 százalékos közterhet fizeti meg, a fennmaradó 57 000 forint után az általános szabályok szerint kell a munkaadói és társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Mivel a Tbj. alapján csak az 57 000 forintos munkabérrész képez járulékalapot, ez után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, vagyis a START-kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként.

Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni juttatás:

A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény 69. § (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak…"

A jelenlegi gyakorlat szerint, ha a kifizető az előzőekre tekintettel nem tudja megállapítani az egyes biztosítottnak minősülő magánszemélyek által megszerzett bevételt, akkor a Tbj.) 4. § k) pont szerinti szabály figyelembevételével megállapított járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Az adóköteles természetbeni juttatás után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a '08-as bevallásban magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell feltüntetni.

A módosítást követően - eltérő rendelkezés hiányában - az általános szabályok alapján a magánszemélyhez nem köthető tárgyhavi összes járulékalapot képező jövedelem után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni.

Kilépő munkavállalók:

Kilépő munkavállaló esetén a Munka Törvénykönyve 97. §-ában foglaltaknak megfelelően a munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) ki kell fizetni a munkabért a munkavállaló részére. Ha a kifizetésre 2009. július 10-éig sor kerül, akkor a munkabér (ideértve a felmentési időre járó bért is) utáni társadalombiztosítási járulék mértéke - az átmeneti szabályok szerint - 29 százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik.

Töredékhónap, részmunkaidő:

Töredékhónap, vagy részmunkaidő esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő 143 000 forintos összeget a Tbj. 19. § (1) bekezdésének alkalmazásánál nem kell arányosítani a tényleges munkaidő arányában. Ez azt jelenti, hogy a kisebb járulékmérték részmunkaidő vagy töredékhónap esetén is a minimálbér kétszereséig teljes egészében érvényes.

Ekho:

A START-kedvezményhez hasonlóan, ekho alkalmazásakor az általános szabályok szerinti közteherviselési kötelezettség alá eső jövedelmet önállóan kell vizsgálni, vagyis az ekho alapját képező jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti társadalombiztosítási járulékkötelezettség teljesítésekor.

Vállalkozó járulék

Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.